A BYD-t üti Brüsszel, hogy Magyarországon bosszút álljon

Amikor az Európai Bizottság tavaly év végén büntetővámokat vetett ki a Kínából érkező elektromos importautókra, valójában nem tett mást, mint amit jelenleg az amerikai elnök csinál: a gyártókat bekényszeríti a belső piacra, hogy ottani befektetéseikkel kikerülhessék a tarifákat, miközben a beruházással járó értékekből az Egyesült Államok/Európai Unió profitálhasson. A kínai vállalatok közül a BYD tettel előzte meg a gondolatot: már 2023-ban bejelentette, hogy Magyarországot választotta fő európai gyártásának helyszínéül: az idén termelni kezdő Szeged melletti üzem a tervek szerint évente 200 ezer járművel fogja kiszolgálni az európai piacot.  

Brüsszel azonban most már nem az importautókat, hanem célzottan a szegedi gyárat támadta meg. Az Európai Bizottság a közvetlenül Kínából érkező termékekhez hasonlóan szubvencióellenes vizsgálatot indít a vállalat magyarországi beruházása ellen, azt vizsgálva, kapott-e a BYD olyan mértékű állami támogatást terve kivitelezéséhez, amely versenyromboló hatásával tisztességtelen előnyhöz juttatta a kínai gigászt.  

Romboló intézkedések 

Nehéz a lépést másképp értelmezni, mint Brüsszel bosszúját a magyar kormány ellen. A feszültség Orbán Viktor kabinetje és a brüsszeli fősodor között Trump elnökké választása óta állandósult, a miniszterelnök Ukrajna ügyében hozott vétói pedig csak tovább mérgesítették a helyzetet. Ugyanakkor célzott lövés ez a minden eddiginél dinamikusabban fejlődő magyar–kínai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok felé is: bár egyre valószínűbb, hogy az Európai Unió nem Pekinggel, hanem elsősorban Washingtonnal keveredik súlyos kereskedelmi konfliktusba, a lépés arra enged következtetni, hogy Brüsszel változatlanul érvényesnek tartja hadüzenetét Kína felé is. 

A vizsgálatot elindító döntés (amelyről Magyarországot hivatalosan az EB egyáltalán nem tájékoztatta) mindössze egy nappal az után érkezett, hogy Peking leállította a BYD mexikói gyárának termelési engedélyezését. A hivatalos indoklás szerint attól tart, hogy az Egyesült Államok a gyártóüzem közelsége miatt nem a legtisztább módszerekkel fogja megszerezni az amerikai technológiát immár kenterbe verő kínait.  

Európában eddig nem volt gond, hogy a kínai vállalatok helyi gyártást szeretnének létrehozni. Sőt: a tagállamok egymással versenyeztek azon, ki tud nagyobb óriást becsábítani magához. A BYD esetében éppen Németország volt a legnagyobb rivális, amely a Tesla mellett a kínai piacvezetőt is szerette volna a területén tudni – Peking azonban (elsősorban a magyar kormánnyal kiépített kiváló gazdasági kapcsolat, másodsorban az alacsonyabb termelési költségek miatt) Magyarországot választotta. A most bejelentett vizsgálat összezúzni látszik azt az elgondolást, hogy a helyi gyártással mind az EU, mind Kína jól jár – egy konklúzióként meghozott büntetés elsősorban nem a magyar–kínai, hanem az EU–Peking kereskedelmi kapcsolatokra fog újabb csapást mérni.  

Adalék: az Európa és Kína közötti kapcsolatok 50. évfordulójára Brüsszel csúcstalálkozót szervez, amire természetesen meghívták a kínai elnököt mint legfontosabb vendéget. Hszi Csin-ping azonban visszautasította a meghívást, nem titkolva, hogy az Európai Bizottság kereskedelmi politikája jelenleg nem építi, inkább rombolja a két ország közötti kapcsolatokat, vagyis ünnepelni éppen nincs mit. A szegedi beruházás elleni vizsgálat megindítása kínai szemszögből maximálisan alátámasztja a véleményét.  

Brüsszel csőre tölt 

Többévnyi előkészítő munka és 224 tárgyalási forduló kellett a magyar kormány részéről ahhoz, hogy a világ legnagyobb és immár legfejlettebb technológiájával rendelkező elektromosautó-gyártója Magyarországot válassza kiemelt európai bázisának. A 4 milliárd eurós beruházás páratlan a magyar gazdaságtörténetben, Brüsszel azonban hű maradt a gazdaság és kereskedelem átpolitizálásának eszméjéhez.  

A vizsgálat egyértelműen a magyar kormány iránti újabb támadásként értelmezhető, az indoklás egyik része pedig teljesen figyelmen kívül hagyja a tagállami speciális viszonyokat. Brüsszel szerint a munkahelyteremtésre vonatkozó ígéret már meg is bukott, mivel a vállalat kínai munkásokat is alkalmazott a szegedi építkezés folyamán, ennél azonban sokkal súlyosabb gond, hogy a gyárban nem az összes, alapvetően a csúcstechnológiához kapcsolódó alkatrészt állítják majd elő, hanem lesz olyan, amit kínai importból fognak megoldani. Ez elsősorban nyilvánvalóan az akkumulátorokra vonatkozik, vagyis 

Az Európai Bizottságnak eddig nem volt problémája az import helyett a helyi gyártást fontolgató kínai vállalatok ellen, most azonban (a magyarországi termelés kapcsán) elővette a „hozzáadott érték hiánya” kártyát. Az EU kereskedelmi főigazgatója, Sabine Weyand szerint a technológiai transzfer nélküli beruházások immár egyáltalán nem érdeklik az uniót, vagyis Magyarország legnagyobb külföldi tőkét megmozgató beruházására úgy tekintenek, mint szimpla összeszerelő üzemre, amelynek uniós szempontból nincs különösebb hozzáadott gazdasági értéke. Hozzátette: az Európai Bizottságnak „vannak eszközei” ennek megváltoztatására. 

Az egyik és gyakorlatilag az egyetlen ilyen eszköz, amit az EB eddig fel tudott mutatni, a szubvencióellenes vizsgálat, valamint az annak lezárását követő büntetés. A BYD esetében (amennyiben „bebizonyosodik”, hogy Kína versenyellenesen állami támogatásban részesítette a beruházást), Brüsszel kényszerítheti a vállalatot egyes eszközei eladására, a gyártói kapacitás drasztikus csökkentésére, az állami támogatás visszautalására – és természetesen egy nagy összegű, az Európai Unió előírásainak be nem tartása miatt kirótt büntetés kifizetésére.  

Veszélyes precedens 

Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint a kormány minden esetben, így a BYD-beruházásnál is alaposan tanulmányozta az állami támogatási hátteret, így nem tart a brüsszeli büntetéstől. Mint mondta, semmi meglepő nincs az Európai Bizottság újabb támadásában, Magyarország ugyanis minden nagyobb befektetési projekt kapcsán „azonnal megjelenik a Bizottság radarján”, vagyis ez esetben is csak a szokásos kormányellenes akcióról van szó Brüsszel részéről.  

Kérdés azonban, hogy azon kínai vállalatok, amelyek az elmúlt években kidolgozott stratégia alapján immár a külföldi piacokon kívánnak terjeszkedni, miként élik meg a BYD ellen indított újabb brüsszeli támadást. A világ legnagyobbja a magyarországi gyár mellett egy törökországit is tervez (a kelet–nyugati kereskedelmi útvonal szempontjából is kiváló választás, de nem elhanyagolható tény az sem, hogy Törökország nem EU-s tagállam, a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve ez pedig még előnyt is jelenthet a kínaiaknak), de bejelentette egy harmadik európai üzem tervét is, amelynek még nem döntötte el a végleges helyét. De nem csak a BYD gondolkodik európai gyártásban: a Chery például vegyesvállalatban már gyárt Spanyolországban, a Geely pedig Lengyelországot szemelte ki elsődleges európai helyszínnek.  

A kérdés inkább az, hogy a BYD elleni brüsszeli támadás elszigetelt eset lesz-e, vagy egy folyamat kezdete, amelynek során az Európai Bizottság valóban a technológiatranszferre akarja rákényszeríteni a kínai vállalatokat, és  

A BYD technológiája jelenleg a világ legjobbja, a Teslát is maga mögé utasítva. Ahogyan a mexikói gyártás engedélyének a leállítása mutatja, pusztán a vámok elkerülése miatt nem biztos, hogy tálcán akarják majd felkínálni az Európai Uniónak – főleg úgy, hogy erre büntetésekkel akarják rákényszeríteni.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök a BYD-autógyárban, a dél-kínai Sencsenben 2023. október 19-én. Balra Vang Csuan-fu, a BYD alapító elnöke. 
(Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.